Vöröskolostor
   Szöveg    Térkép    Google Térkép


    Vöröskolostor nemzeti emlékhely. Karthauzi és kamaldulenzi szerzetesrendé volt, két elkülönült időszakban birtokolták.
    Vöröskolostor eredetileg, 1320-1563 között, a karthauzi rendé volt (a rendet Szent Brúnó alapította 1084-ben).
    Az első karthauzi kolostort a Szepességben 1305-ben építették Létánfalva (Letanovce) melletti Lethonkövön (Kláštorisko) a Káposztafalvi-mészkőhegységben, mai nevén Szlovák-paradicsomban (Slovenský raj). Később a rend ajándékba kapta a szepességi Lehnic (Lechnica) települést, és a falu határában 1305-ben elkezdték építeni második kolostorukat - a Vöröskolostort (nevét a vörös cserépől kapta, amellyel János - a kolostor első priorja - javaslatára befedték a kolostort).
    Mindkét kolostort félreeső helyen építették fel, mivel a karthauziak a legszigorúbb, önmegtartoztató életmódú szerzetesrendek közé tartoztak. Könyvmásolással foglalkoztak és a magyar és a lengyel uralkodóktól fokozatosan szerezték meg előjogaikat (halászat a Dunajecen, malomlétesítés, sörfőzés és igazságszolgáltatás).
    A XVI. század első felében a szepességi karthauzi kolostorok hanyatlani kezdtek. 1543-ban a lethonkői kolostort Basa Mátyás rablólovag kifosztotta. A barátok előbb Vöröskolostorba költöztek át, majd miután a közeli Nedec-vár katonái ezt a kolostort is kirabolták, 1545-ben a barátok elhagyták Vöröskolostort. 1563-ban I. Ferdinánd felszámolta a Lehnic melletti karthauzi kolostort.
    1711-1782 között Vöröskolostor a kamaldulenzi szerzetesrendé volt (a rendet 1012-ben Szent Romuald alapította).
    A kolostort a kamaldulenzi rendnek Matyasovszky László nyitrai püspök adományozta. Miután a kolostort megkapták, barokk stílusban építették át (új szerzetesi házikók, barokk stílusú templomtorony, templomjavítás). A kamaldulenziek is önmegtartoztató életmódot folytattak (gazdálkodtak, méhészkedtek, gyógyítottak, gyógynövényeket gyűjtögettek). 1754-ben egy messzi földön híres gyógyszertárt alapítottak. Hírnevét különösen 1756-1775 között erősítette meg, Cypriánus barát igazgatása alatt.
    1782-ben II. József társadalmi reformjaival hasztalannak nyilvánította és felszámolta a kamaldulenzi kolostort.

WEBKAMERÁK:
    
Prístavište pltí Sromowce
 
Pohžad na Tri Koruny (Trzy Korony) z obce Sromowce Niżne

TÉRKÉPEK:
               

FÉNYKÉPALBUMOK:
                                               






Szepesség | Gömör | Liptó | Felső-Garam-régió | Szlovák paradicsom | Magas-Tátra | Alacsony-Tátra | Bélai-Tátra
Pienin-hegység | Szepesi vár | Szent Jakab-templom | Lublóvár | Krasznahorka | AquaCity | Besenyőfalu | Tatralandia | Ménhárd | Felsőzúgó