Hársád (Limanová) a Nagyhársas-patak (potok Vežký Lipník) völgyében található község, az említett patak és a Rozdiel-patak összefolyásánál, egyben kiinduló pont a Zvir-hegyen lévő zarándokhelyre. Az oláh pásztori jog alapján keletkezett, mint az ólublói uradalom faluja. 1772-ig lengyel zálogban volt.
Lakosai állattenyésztéssel foglalkoztak, de drótosokként és üvegesekként is keresték kenyerüket. A férfiak a lengyel határon csempészéssel is foglalkoztak. Lengyelországban előnyösen árulták a helyben termelt árukat, pl. tejet, sajtot, vajat, tojást, de dohányt is csempésztek. Hazafelé petróleumot, olcsó lisztet és sót hoztak.
A faluban megmaradt a drótosok néhány egyszobás, egyablakos faháza. A házaknak kőalapja, nyerges zsindely tetője van, a pajta az utca felé épült. Az udvarokat egy fakapuval zárták.
